2026. január 1-jétől új szabályok lépnek életbe a tartós megbízási jogviszonyra vonatkozóan. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a biztosítási kötelezettségről, a járulékfizetésről és a bejelentési szabályokról.
Mi is az a tartós megbízási jogviszony?
A Tbj tv. alapján a tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
Erre tekintettel nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte, hanem csak annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a foglalkoztató a hosszabb időre (például hónapokra, évekre) létrejött megbízást tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak, azaz a biztosítási jogviszony a foglalkoztatói bejelentés alapján jön létre.
A tartós megbízatású személy TB fizetése
A Tbj. 6. § (1) bekezdése 2026. január 1-től egy új l) ponttal bővül, amely egyértelműen biztosítottként azonosítja a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személyt. A biztosítási kötelezettséget legkésőbb a jogviszony első napján, a munka megkezdése előtt be kell jelenteni, így annak létrejötte tulajdonképpen független a jövedelem nagyságától.
A biztosítási kötelezettséghez viszont egy minimum járulékfizetési kötelezettség is kapcsolódik, hasonlóan a munkaviszonyhoz.
A tartós megbízási jogviszonyban álló személy járulékalapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha
- a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
- a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
- az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül,
a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.
Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
Kivételek a járulékfizetési alsó határ alól
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a tartós megbízási jogviszonyban álló és
- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
- a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanulók, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgatók esetében.
Bejelentési kötelezettség
2026. január 1-jétől biztosított a tartós megbízási jogviszonyban álló személy. Az ebben a jogviszonyban foglalkoztatást – a megbízási jogviszonyoktól eltérően – nem utólag kell bejelenteni.
A biztosítás létrejötte nem függ a járulékalapot képező jövedelem nagyságától, mert a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy már a jogviszony létrejötte napjától, a biztosítotti bejelentéssel biztosítottá válik. A biztosítás kezdetét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni.
Fontos: Megjelent a biztosítotti jogviszonyok bejelentésére szolgáló, 08E jelű, 2026. évtől alkalmazandó űrlap tervezet. A tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személynél a 1115 jogviszonykódot kell alkalmazni.

